Match Label News, 2003. augusztusában angol nyelven megjelent cikk fordítása

Írta: F. J. Mrazik

 

Budafok Budapest egyik csendes munkásnegyede, ahol 1894-ben megalapították a legnagyobb magyar gyufagyárat. Az elsődleges cél a foszformentes gyufa, vagy bármilyen más, a gyár profiljával egyező termék gyártása volt. Az üzem induló tőkéje 200.000 Ft volt.

A csak az igazgatótanács által ismert okokból az első címkékre a vörös keresztet tervezték a gyár védjegyeként. A termelés megkezdésének évében - 1896. február 12-én hét gyufacímkét védettek le. Az egycímkés dobozok hátuljára bélyegzett dizájnt – két vörös kereszt az UNIO BUDAPEST felirattal – szintén levédették. Nem meglepő módon, minden címkét a Posner Nyomdaipari Rt. készített, talán mert Posner úr is tagja volt az igazgatótanácsnak.

 

A Milleneum éve

1896 a magyar történelem jelentős éve volt. Az ország a Milleneumot ünnepelte, fennállásának első ezer évét. A gyufagyártók, a gyufakereskedők és néhány, a magyar megrendelők részére szállító külföldi gyár is speciális címkéket bocsátott ki megemlékezve az eseményről.

Szeged négy különböző címkét jelentetett meg, míg Pojatzi Flórián már 1895-ben, egy évvel az ünnepségsorozat előtt megragadta a lehetőséget.

A budafoki milleneumi címke felső panelje Árpád vezérnek, a magyar monarchia misztikus alapítójának állított emlékművet ábrázolja.

1896. október 17-én két további címkét védettek le, és legjobb tudásom szerint, ezek közül a magyar címeres svéd biztonsági gyufacímke azóta sem került elő. Még ma is csak hátsó panel lelhető fel egy-két ritka gyűjteményben, így csak a védjegyoltalmi nyilvántartásban szereplő illusztráció lehet az egyedüli emlékünk. A másik gyufacímke is megjelenítette a vörös keresztet a fedő és a hátsó panelokon egyaránt, míg a magyar címert a központi panelen helyezték el. Az én másolatom - az eredeti címke Bob Jones-tól származik, 1948-ban 1 dollár 60 centet ért.

 

Rövid életűek voltak

Az első hét címke, melyeket 1896. februárjában védettek le, szinte egyáltalán nem lelhető fel, így bizonyára csak rövid életűek voltak. Időről időre feltűnnek olyan újratervezett variációk, ahol két magyar címert tüntetnek fel, vagy a két vörös kereszt közül az egyiket lecserélték a magyar címerre. Mindazonáltal a címkéket nagy becsben tartják az igazi gyűjtők.

A Milleneumhoz szorosan kapcsolódva magyar történelmi hősök tiszteletére jelentek meg vörös szegélyű gyufacímkék.

 

 

 

 

 

 

Gyufásdoboz-csomag méretű címkék is fennmaradtak ebből az értékes sorozatból. Sajnálatos módon ez a széria nem került kereskedelmi védjegyoltalom alá, akárcsak egy másik vörös keresztes címke, a Vulkán Gyufáé, amelyet szintén kihagytak védjegyeztetésből. (Mellesleg szólva abban az időben egy csomag tíz doboz gyufát tartalmazott.)

 

A feltörekvő gyufakereskedőnek, Wiener Károlynak versenyeznie kellett a budafoki gyár „nehéz fiúival”. Szemérmetlen módon Wiener is használta a vörös keresztet, mint saját védjegyét. Az általa forgalmazott gyufa minden valószínűség szerint olyan nagyon kis méretű, alacsony költségekkel üzemelő, kevés munkabért fizető üzemek egyikében készült, ahonnan a legolcsóbban tudta megvásárolni a gyufát.

 

 

 

 

 

 

 

A Fürthök

1897-ben a budafoki gyár igazgatója Ernest Fürth volt, míg a részvényesek egyike az a Bernard Fürth, aki a legnagyobb osztrák gyufagyáros volt abban az időben. A budafoki gyár automatizált gyártósoron 20 millió szál gyufát állított elő egy tízórás munkanapon, kb. 250 alkalmazottal.

Szükségtelen említeni, hogy a gyár döntése, mely szerint a vörös keresztet, mint védjegyet használják, nem nyerte el a Nemzetközi Vörös Kereszt tetszését. A budafoki gyár ezzel nem volt egyedül. Természetesen számos egyéb vállalkozás használta még különböző termékeken illegálisan a vörös keresztet, mint védjegyet nemcsak Európában, de világszerte. Végül, 1897. szeptember 23-án a budafoki gyár új tervek alapján készült címkéket védjegyeztetett: a később mindenütt előforduló „pipát”, mint kereskedelmi védjegyet. De ez már egy másik történet.

 

Frank Mrazik

képaláírás 19. oldal: A budafoki gyár eredeti első hét gyufacímkéje, védjegyoltalom alá helyezve 1896. februárjában

 

 

képaláírás 21. oldal: Magyarország a Milleneumot ünnepelte 1896-ban, számos gyufacímkét adtak ki az esemény alkalmából, ezek közül néhányat itt, illetve a következő oldalon mutatunk be

 

képaláírás 22.oldal: További magyar milleneumi gyufacímkék a budafoki gyárból

 

 

 

képaláírás 25. oldal: Magyar történelmi személyiségek vörös keretben