1972-ben jelent meg a Magyar feltalálók 20+1 gyufacímkéből álló sorozat. A 35x50 mm gyufacímkéken 20 magyar feltaláló portréja található, valamint nevük - születési és halálozási évszámukkal kiegészítve. A 67x102 mm méretű családi gyufacímkén a Műszaki Múzeum épülete látható. A 20 db-os sorozat öt féle variációban készült, míg a családi gyufacímke csak két változatban (fehér papír, szürke, piros; fehér papír, sötét szürkéskék, piros).

Változatok: 
a.) fehér papír, zöldesszürke, piros
b.) fehér papír, barna, kék
c.) szürkésfehér papír, zöldesszürke, piros 
d.) sárga papír, zöld, piros
e.) fehér papír, fekete, piros

 

a.) fehér papír, zöldesszürke, piros





 

Magyar feltalálók, Műszaki Múzeum - családi gyufacímke

 

b.) fehér papír, barna, kék





 

A sorozat tagjai a következők:

Csonka János 1852–1939
(Szeged, 1852. január 22. – Budapest, 1939. október 27.) a Bánki-Csonka-féle karburátor, a vegyesüzemű Csonka-motor feltalálója.

Csonka János

 

Schwarz Dávid 1850–1897
(Keszthely, 1850. december 7. - Bécs, 1897. január 13.) a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója.

Schwarz Dávid

 

Bánki Donát 1859–1922
(Bakonybánk, 1859. június 6. - Budapest, 1922. augusztus 1.) gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár, gázmotorokat, vízturbinákat szabadalmaztat. A karburátor egyik felfedezője.

Bánki Donát

 

Zipernowsky Károly 1853–1942
(Bécs, 1853. április 4. - Budapest, 1942. november 29.) mérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megteremtője. A váltóáramú energiaelosztás úttörője, az ezt szolgáló transzformátor egyik feltalálója.

Zipernowsky Károly

 

Asbóth Oszkár 1891–1960
(Pankota, 1891. március 31. - Budapest, 1960. február 27.) mérnök, a helikopter magyar feltalálója.

Asbóth Oszkár

 

Eötvös Lóránd 1848–1919
(Buda, 1848. július 27. - Budapest, 1919. április 8.) fizikus, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja (levelező 1873, rendes 1883). A gravitációs tér kutatója, a rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások első hazai nagy művelője.

Eötvös Lóránd

 

Jedlik Ányos 1800–1895
(Szimő, 1800. január 11. - Győr, 1895. december 13.) természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, a kísérleti fizika kiváló művelője és oktatója, egyetemi tanár, az MTA tagja. Nevéhez fűződik többek között a dinamó és a szódavíz gyártásának feltalálása.

Jedlik Ányos

 

Bláthy Ottó Titusz 1860–1939
(Tata, 1860. augusztus 11. - Budapest, 1939. szeptember 26.), gépészmérnök, az elektrotechnika kimagasló úttörője, az MTA tagja, a transzformátor egyik feltalálója.

Bláthy Ottó Titusz

 

Petzval József 1807–1891
(Szepesbéla, 1807. január 6. - Bécs, 1891. szeptember 17.) mérnök-matematikus, egyetemi tanár, feltaláló, az MTA külső tagja, a Bécsi Tudományos Akadémia tagja. Új, nagyhatású optikai lencsék és lencserendszerek megalkotója.

Petzval József

 

Kabay János 1896–1936
(Büdszentmihály, 1896. december 27. - Budapest, 1936. január 29.) gyógyszerész, vegyész. Először neki sikerült zöld mákból morfint előállítani. 1927-ben Büdszentmihályon megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat.

Kabay János

 

Kandó Kálmán 1869–1931
(Pest, 1869. július 10. - Budapest, 1931. január 13.) gépészmérnök, a vasútvillamosítás úttörője, az MTA levelező tagja.

Kandó Kálmán

 

Kliegl József 1795–1870
(Baja, 1795. december 25. – Pest, 1870. január 7.) magyar nyomdász, a nyomdai szedőgép feltalálója.

Kliegl József

 

Bródy Imre 1891–1944
(Gyula, 1891. december 23. - Mühldorf, 1944. december 20.) magyar fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázas villanyizzó kifejlesztője.

Bródy Imre

 

Segner János András 1704–1777
(Pozsony, 1704. október 9. - Halle, 1777. október 5.) természettudós, matematikus, orvos, egyetemi tanár, a Segner-kerék feltalálója.

Segner János András

 

Erdey László 1910–1970
(Szeged, 1910. február 12. - Budapest, 1970. február 21.) vegyész, kétszeres Kossuth-díjas (1951, 1958) egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1951, rendes 1955).

Erdey László

 

Irinyi János 1817–1895
(Nagyléta, 1817. május 17. - Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója.

Irinyi János

 

Kempelen Farkas 1734–1804
(Pozsony, 1734. január 23. - Bécs, 1804. március 26.) kancelláriai tanácsos, korának kiemelkedő tudós feltalálója, aki tökéletesítette a gőzgépet, megszerkesztette a gőzturbina ősét, beszédutánzó gépet, a vakok számára írógépet épített. Legismertebbé sakkozó gépe tette.

Kempelen Farkas

 

Puskás Tivadar 1844–1893
(Pest, 1844. szeptember 17. - Budapest, 1893. március 16.) mérnök, feltaláló. Legjelentősebb találmánya a telefonhírmondó, amely a mai rádió elődjének számít.

Puskás Tivadar

 

Déri Miksa 1854–1938
(Bács, 1854. október 26. - Merano, 1938. március 3.) gépészmérnök, a Ganz Villamossági Gyár mérnöke, majd igazgatója (1923-ig), tiszteletbeli műszaki doktor, az elektrotechnika egyik jelentős magyar úttörője, a transzformátor egyik feltalálója.

Déri Miksa

 

Jendrassik György 1898–1954
(Budapest, 1898. május 13. - London, 1954. február 8.) magyar gépészmérnök. A dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket (Ganz-Jendrassik motorok, Jendrassik-gázturbina, a Jendrassik-nyomáscserélő).

Jendrassik György